Kitöltöttem ma egy tesztet a nana.hu-n. Milyen feleség leszel? volt a címe, és, bár jómagam másfél éve feleség vagyok, gondoltam kipróbálom. Az jött ki, hogy "túlzottan feladom önmagam". Szakadtra nevettem magam ezen.

Nem tudom, hány magát nem feladó, önmegvalósító nőszemély érte el 29 éves korára a szakmai karrierjében azt, amit én. Ezt nem dicsekvésből írtam, hanem oktató céllal: alkalmazkodóképesség. Ez a kulcs, úgy a boldog házasság, mint a szakmai előmenetel kulcsa. Ember ugyanis egy van, olyan nincs, hogy 8-tól 4-ig maximálisan alkalmazkodok, utána meg önmegvalósítok. Márpedig munkahelyen, ha sikereket akarunk, felfelé csak tisztelgünk :P. Megjátszani meg lehet, de kibújik a szög a zsákból hamar.

Tisztában vagyok vele, hogy rengeteg nálam jobb szakember van. A saját beosztottaim között is van jobb szakember nálam. Ezt nem szégyenlem bevallani. Akkor miért én, és miért nem ők? Hát azért. Fentiek miatt. Lényemből fakad az alkalmazkodás készsége, a férjemmel szemben ugyanúgy ahogy a főnökeimmel szemben. Csak ott lojalitásnak hívják, de ez mit sem változtat a lényegen :).

Visszatérve a tesztre és a házasságra. valóban, a legtöbb kérdésre úgy válaszoltam, ahogy gondolom is: azt nézném, hogy a férjemnek jó legyen. De a tesztet ő is megcsinálta, és neki is ugyanaz jött ki, ami nekem: tehát ő meg azt nézi, hogy nekem jó legyen. Alkalmazkodunk egymáshoz, és engedünk egymásnak kellő szabadságot. Ez a házasság lényege, nem?

Még egy dologról írni akartam itt: a féltékenységről. Ez a kicsinyes, idegesítő tulajdonság a férjemben sosem volt meg. Bennem megvolt, mert nem volt akkora önbizalmam, mint neki. Tudatosan küzdöttem ellene, és tanúsítom: le lehet győzni! Ez csak egy rossz szokás, káros beidegződés, olyan mint a körömrágás. Ne hagyjátok, hogy rámenjen a házasságotok erre! Bízzatok magatokban. Aki magában nem bízik, másban sem fog tudni. Egyébként meg becsapódni emberi dolog, viszont gyanakodni közönséges. ezt tartsátok szem előtt, és ha más nem, hát a büszkeség tartson vissza mindenkit a gyanúsítgatásoktól és a jelenetektől. A büszkeség jó tanácsadó mindig: jégre vihet ugyan, de sárba soha. Tessék ezen elgondolkodni...