A pályázatos 3. részt most kissé elnapolom, mert lógok ezzel a bejeyzéssel Aabroncsnak. Meg lehet, hogy mást is érdekel.

Sokakkal sokmindenről beszélgettünk a "nyilvános szoptatás" című bejegyzésem kapcsán. Itt is, meg a való életben is. Itt, a blogon kissé el is kanyarodtunk az eredeti tárgytól, és beszélgettünk a szoptatásról úgy általában. Ezzel nekem egy régi félelmem jött elő. Kevés dologgal vagyok elégedett magamon, de a mellem pont ilyen. Az én egyik nagy félelmem az volt, hogy a szoptatástól megereszkedik. Erre itt felvilágosítanak, hogy aki hajlamos rá, annak a terhesség önmagában is elég arra, hogy megnyúljanak a tartóizmok, és kész, vége. Ennek több helyen is utánanéztem, való igaz, ez így van.

Egy darabig gyötrődtem ezen, hogy mi is lesz majd, aztán eszembe jutott, hogy meg kéne kérdezni talán valakit, aki ért is hozzá. A "valaki" plasztikai sebész. Ezer éve ismerem, még régen jártunk is együtt (4 hónapot, szóval nem volt túl tartós :P. De annál jobb...).

Összeszedtem a bátorságomat tehát, felhívtam, és találkoztunk. Mondtam, hogy szakmai ügyben. Azonnal szakított rám időt. Elmondtam neki őszintén, hogy szeretnénk kisbabát, úgy néz ki, nincs is semmi akadálya (mindketten rendben vagyunk hála Istennek), viszont nekem van ez a félelmem. és mit gondol erről.

Először csak nézett lükén, mondta, hogy kevés nővel találkozott, aki ennyire előre gondolkozik, de hát azért szeretett meg anno, mert nem vagyok olyan, mint az átlag. Ezt bóknak vettem. Elmagyarázta a lényeget:

ha a mirigyekkel nincs baj, tehát nem a korral együtt járó megereszkedésről van szó, hanem csak ilyen terhesség utániról, akkor nem kell általában inplantátum. Tehát egyszerűen csak felvarrják. Ez kevesebbe is kerül, meg kevésbé nagy műtét. Kb 2-2,5 órás. Különben se legyek ostoba, ezen ne stresszeljek, ez ma már rutineljárás, és szerinte fizetnie kéne a tb-nek (szerintem is, azoknak, akik már szültek, mindenképp). Amint túl vagyok az egészen, szóljak neki, úgy összevarr, szebb leszek, mint újkoromban.  

Szóval eloszlottak a gondfelhők, ott hiretlen úgy éreztem, mintha az egész Gellért hegy szakadt volna le a szívemről. Ha nem lenne a gyűrű az ujjamon, azt hiszem, megcsókoltam volna hálából. Így nem, csak egy baráti puszit kapott búcsúzóul :). Nem is baj, még ettől is elpirult.  

Férjem azt mondta, ahhoz képest, amennyibe egy gyerek felnevelése kerül odáig, hogy szakmája legyen, egy ilyen műtét ára aprópénz. Nem tétel az összköltségvetésben, úgyhogy részéről nincs akadálya. És kárörvendő vigyorral megjegyezte, hogy annak külön örül, hogy a volt szerelmem fog műteni, legalább az tudja, miről van szó :P. Kinyújtottam rá a nyelvem (BEEEE :P), mire ő továbbra is ördögi vigyorgással dúdolgatta, hogy "az első szerelem, mindhalálig elkísér...". Azt hiszem kissé infantilisak kezdünk lenni :D.

(Ja, megkérdeztem tőle Aabroncs felvetését is (a bimbók állapotáról). Ezt valóban befolyásolja a genetikán kívül a szoptatás hossza is extrém esetekben (azaz évek alatt) tényleg eldeformálódhat a bimbó. Ezt is lehet persze korrigálni, csak ez egy költséges és nagy műtét, hosszú felépülési idővel.)

Remélem olvas engem olyan, akit érdekelt ez a téma, csak esetleg nem volt kitől megkérdezze. akkor már tettem valami hasznosat :). 

 

 

Szerző: etuska  2011.01.24. 13:09 8 komment

Címkék: család gyerek szex terhesség szülés szoptatás plasztika baba házasság sebészet

A bejegyzés trackback címe:

https://napietus.blog.hu/api/trackback/id/tr602609640

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nemlajos 2011.01.24. 19:14:52

:)))
Egy úttal megkérdezhetted volna az esetleges gát környéki plasztikai műtétek idejét és költségeit, valamint az aranyérét is!
Esetleg a lehetséges visszerek eltüntetésének lehetőségét is... ööö... van még?;)

etuska · http://napietus.blog.hu/ 2011.01.24. 19:21:10

@Nemlajos: ezeket nem kellett megkérdeznem, mert ezt már a nőgyógyászomtól kérdeztem, és kielégítő válaszokat kaptam :)

visszérre szerencsére nem vagyok hajlamos, de ez semmiség. majd ráérünk, ha esetleg lesz :) de ennek tleg kicsi az esélye.

Alfagumi · www.aabroncs.hu 2011.01.25. 09:04:31

Nos, bevallom, a mellbimbó kérdésben és mell kérdésben szakértőnek tartom magam:-)))
Viccet félretéve és nem ijesztgetve, de nem véletlen, hogy azt mondtam, nem normális a több éves szoptatás, már a cickók és a bimbók védelmében is..Ahogy én ezt tudom, (a forrás titok) ha egy bimbó tönkremegy, nyers paraszti ésszel is jól kitalálható, azt helyrehozni, hát nem egy sima felvarró műtét...

Szerintem is hasznos, hogy ezt megírtad, mert a harcos, nagy hangú ősanyák hangjával szemben nem árt, ha az ész oldaláról is szól valaki. Ráadásul ez még csak a fizikai szempont...Arról is lehetne írni, mi lesz egy gyermek személyiségével, akit az édesanyja még 3-4 évesen is szoptat...

Bogi és Burkó 2011.01.26. 22:03:24

Jósolhatok?
Korátsem lesz ez a mell probléma olyan komoly, hogy plasztikai sebészig fuss. Jó eséllyel nem is e körül forognak majd a gondolataid.
( Nem, nem nem ősanyaságból mondom, nem arra gondolok, hogy a gyerMeknek szenteled minden perced. :) de egy szabad éjszakát a férjeddel, egy görbe estét a barátnőiddel, sőt néha csak egy kádban töltött félórát is sokkal többre fogsz értékelni, mint holmi csinosan álló cickókat )

etuska · http://napietus.blog.hu/ 2011.01.27. 10:43:10

@Bogi és Burkó: ez csak a szoptatás után érdekes, persze, addig értelme sem nagyon lenne :) pont azért igyekszem előre tájékozódni, hogy ne akkor kelljen majd kapkodni, amikor az embernek úgyis kevés ideje van.

Bogi és Burkó 2011.01.27. 17:46:59

ó, a zárójelben írt utalás az örökös időhiányra nem csak a szoptatásig fog fennálni. Sőt :)
De ne érts félre, természetesen szived joga a plasztika , csak arra akartam utalni, hogy nem lesz ez akkora probléma, mint amekkorának most gondolod. Illetve ha probléma is lesz a fontossági sorrendben nagyon hátul fog kullogni.
/leszámítva természetesen azt, ha botrányos dolgok történnének a melleddel. :) De többségünket ilyen veszély nem fenyegeti./

etuska · http://napietus.blog.hu/ 2011.01.27. 23:20:16

én alapjában véve hízásra hajlamos típus vagyok. de ezt, ha most itt ülnél velem szemben, meg nem mondanád. én ezért nagyon sokat dolgoztam és szenvedtem gyakorlatilag gyerekkoromtól, és most is folyamatosan. lehet, hogy igazad lesz. ezt nem tudhatom.de nem adom fel könnyen. ez viszont biztos. és amíg lesz 1 milliomod esély, hogy megőrízzem az alakom minnél tovább, addig én küzdeni fogok. ilyen vagyok. akaratos, de fegyelmezett :) ismerem magam. amit akarok, elérem, amit elhatározok, ahhoz tartom magam. ez a hozzáállás vitt előre egész életemben. mindent ennek köszönhetek úgy a szakmai, mint a magán életemben. egy sikeres stratégiát nincs okom feladni. még ilyen látszólag (főleg kívülálló számára) talán jelentéktelen dolgokban sem.

Bogi és Burkó 2011.01.28. 21:59:05

@etuska: hajrá! :)
nem vagyunk egyformák, de ezzel semmi baj. Tőlem távol áll, hogy ilyen keményen és eltökélten éljek.